Letelt a hallgatási fogadalom, ami megkövetelte, hogy a mai napig titokban tartsuk a spanyolországi mágikus út valós titkait és történéseit. Most felfedjük és részletesen leírjuk hogyan és miképpen vezette boszorkányainkat ezen az ösvényen a boszorkányság varázslatos ereje.

Amint láthatják a boszorkányszög (pentagram) már az út elején biztosította az utazókat arról, hogy jó helyen járnak és az út egy szellemi út is, ahol a varázslatok mellet az égi kísérõk is helyet kapnak.

A szellemek akik végigsegítettek minket a nehézségeken minden mérföld megtétele után egyre többen lettek. Hiszen mint ahogy nem is titkoltuk, fogadalmat tettünk arra, hogy a Baszk boszorkányok szellemeit, akiket a Spanyol inkvizíció végzett ki, kiszabadítjuk a burokból, amit a máglyák füstje vont köréjük.

Célul tûztük ki , hogy ellátogatunk a Inkvizíció székházába és ráolvasásainkkal eleget teszünk hitünk szavának, mely erre a nehéz és számunkra veszélyes útra szólított minket.

Szeretném kiemelni utazásunk azon részét mikor eljutottunk arra a helyre ahol mágikus erõnket összetéve véghezvittük fogadalmunkat. Ehhez tudatnom kell önökkel néhány tudományos forrás adatait, hogy ezáltal is átláthatóvá tegyem mi is történt abban az évszázadokban ami boszorkányok százait vitte hanyag és elátkozott sírba.

-Egynémely nyugat-európai országot elkerülte a boszorkányhisztéria fertõzése, míg más országokban fokozatosan kifejlõdött a boszorkányüldözés.

A protestáns Hollandiában nagyon kevés boszorkányt égettek el 1610-után pedig nem is történt per.

Svédországban az üldözés csak a 17. század derekán kezdõdött és a 18. századba mélyen belenyúlva folytatódott.

Itáliában és Spanyolországban, az inkvizíció anyaországaiban az üldözési hullám korán, már a 16. század elején tetõzött!

Spanyol földön a Pireneusokban és a Baszk tartományokban heves üldözések voltak 1507-ben, 1517-ben, és 1520-ban, de a század hátralévõ részében megszûnt a hivatalos boszorkányégetés. Francia és Németországban egyre több boszorkányt küldtek máglyára, a spanyolországi boszorkányokat (enyhe?) büntetésekre ítélték, sõt azon esetrõl is maradt fent dokumentum, hogy az inkvizíció távoli falvakba próbálta rehabilitálni õket, hogy rossz hírük ne érje el a többi falvat.

-Bár a boszorkányságról szóló legkorábbi traktatusok egy részét spanyol teológusok írták.

1526-ban a fõinkvizítor a legnagyobb tudású jogászok és teológusok jó néhányát tanácskozásra hívta össze Granadába, hogy megvitassák a boszorkányság kérdését, ami a beteg gondolkodású érdekhajhász fõurak és papok körében egyre csak terjedt. Igazából sajnos nem tudtak pozitív állást foglalni, így nem szabhattak határokat az egyre növekvõ írtas ügyében.

Bár elérték, hogy a vizsgálatok pontosabban folynak és a bûnösséghez konkrétan bizonyítani lehessen. Persze ez is szintén a vallomástól függött. A vallomást pedig az izzó vas margója húzta hosszúra! És a bûnösséget igazoló vallomás csak a gyanúsított fájdalomküszöbétõl függött.

Katalóniát és a Baszk tartományokat továbbá Navarrát mindig elsõként fertõzték meg a boszorkánypánikok, amelyek a franciaországi üldözések nyomán idõrõl-idõre fellángoltak és mozgásba hozták a világi hatóságokat. Az akcióiknak rendszerint a Szent hivatal közbelépése vetett véget.

Az 1610. évi logronoi auto de fén olyan eljárásokat alkalmaztak, amik eltértek az inkvizíció által a megelõzõ több mint 80-an év boszorkánypereiben követettektõl.

Ez az auto de fe a boszorkányüldözés addig példátlan méretû hullámát indította el. A boszorkányok százával tettek vallomást, a gyanúsítottak száma két év alatt több ezerre duzzadt!

Ezután a logronoi auto de fe-t követõen a baszkföldi boszorkányság ügyében végzett vizsgálatnak fontosságát megerõsíti az a körülmény, hogy ezzel egyidõben folyt

Pierre De Lancre francia bíró boszorkányhajszája is a pireneusoktól északra.

De Lancre vizsgálatának eredményeképpen tömegével küldte máglyára a boszorkányokat, és az a gyanú kerítette hatalmába, hogy az egész mintegy 30-ezer fõnyi lakosságot fertõzött meg a boszorkányszekta!

De Lancre 1612-ben könyvet adott ki a Labourd tartományban lefolytatott boszorkány-hajtóvadászatáról.

Szégyenletes könyvének címe Tableau d'Inconstance des mauvais Anges et Demons (A gonosz angyalok és démonok állhatatlanságának taglalása).

Könyvét teletûzdelte demonológiai idézetekkel és boszorkányperek elcsúfított jegyzõkönyveivel.

Ezzel megalapozva a szakszerû boszorkányüldözést....

Ezen mondatok nyílván rávilágított a helyzet és a mágikus zarándoklat komolyságára és fontosságára.

A mágikus felhõk és erõk Estella városa után értek el minket egy ködös hegytetõn, ahol összegyûltek az ezoterikus és boszorkány emberek akiket a véletlen szólított arra a helyre ahonnét elindult az a négy boszorkány akik jóhiszemûen elmondták.